2012. augusztus 17., péntek

Miként folyik el az energiánk?

A civilizáció történelmének legjobban informált és legkevésbé reflektáló generációja vagyunk – állítják provokatívan Robert Kegan és Lisa Lahey, a Harvard University pszichológus kutatói Immunity to change című könyvükben. Rengeteget tudunk a testről és lélekről, mégsem alkalmazzuk ennek a tudásnak a töredékét sem mindennapi életünkben. Szomorú módon, gyakran jelentős behatás kell ahhoz, hogy „észre térjünk”.
Eugene O’Kelly a KPMG korábbi CEO-ja erre akkor jött rá, amikor agydaganatot diagnosztizáltak nála, túl későn, amely akkorra már inoperábilis volt. Megírta Chasing daylight című könyvét, amelyben leírja a tipikus eseteket: éjszakai-hétvégi munka, összes iskolai ünnepség elmulasztása a kislányánál, 150.000 mérföldnyi utazás minden évben, 1 évtized alatt 2 darab munkaebéd a feleségével.
Életünk hasonlatos egy maratoni futáshoz, amihez folyamatos energiára van szükségünk. A legjobb stratégia e maraton megfutásához, ha azt sprintek sorozatának fogjuk fel, a fókuszáltság és elengedés ritmikus váltásával. Így van ez egy munkás évvel, hónappal és nappal is.
Ha energizáltak vagyunk, önmagunk és munkahelyi környezetünk számára a leginkább tudjuk kamatoztatni tudásunkat, tapasztalatunkat és szeretetünket. Mindezt pedig szeretnénk hosszú távon, fenntartható módon tenni.
A 4 energiaszint – fizikai, emocionális, mentális és spirituális – közül a mentális energia fókuszáltság, koncentráltság formájában mutatkozik meg. Sok szakíró és saját véleményem szerint is igazi krízist élünk meg a figyelmi koncentráció terén manapság, és ez minden jel szerint csak egyre rosszabb lesz. Pár éven belül olyan generáció fog kijönni az egyetemekről, akiknek nehézséget okoz egy történet vagy egy elképzelés összefüggő elmesélése.
Mi se bízzuk el magunkat persze túlságosan. Energiamenedzsment programjainkon a fókuszálás készségének vizsgálatára és gyakorlására egy egyszerű(nek tűnő) feladatot végzünk el a résztvevőkkel. Vegyünk egy egyszerű hétköznapi tárgyat, pl. egy pohár, és próbáljunk 2-3 percig kizárólag arra koncentrálni. Érdemes kipróbálni. Amit e gyakorlattal kicsiben megélünk, azaz, hogy folyamatosan elterelő gondolatok jönnek be, egy munkanap folyamán is lejátszódik.
Koncentrációnkat folyamatosan megtörik az emailek, telefonok, kollégák és biztosítási ügynökök. 2009-ben 147 milliárd emailt küldtünk egymásnak világszerte, ez 2013-ra várhatóan 500 milliárdra fog nőni. Az átlagos amerikai irodai dolgozó naponta 50-100 emailt kap.
David Lykken kutató pszichológus a mentális energiát a következőképpen definiálja: az a képesség, amelynek segítségével hosszú ideig, kitartóan és produktívan tudunk gondolkodni egy témáról, kizárva az elterelődéseket. Ebből egyre kevesebb van. Széttöredeznek tevékenységeink, folyik el az energia. És nem csak az energia. Glenn Wilson, a londoni egyetem kutatója, egy kísérletében kimutatta, hogy időlegesen 10 ponttal csökkent az alanyok IQ-ja, amennyiben feladatmegoldásukat bejövő sms-ekkel és emailekkel zavarták. Egy másik kutatásban amerikai egyetemi hallgatók hatékonysága 40%-al csökkent matematikai feladatok megoldása közben, amikor időlegesen más tevékenységre kellett átváltaniuk, majd visszaváltaniuk a matekra.
Sokunknak lesz felkavaró végiggondolni, hogy kik azok az emberek, és mik azok a tevékenységek, amelyek megkapják figyelmünk 100%-át hosszabb időn keresztül, és kik azok, akik nem.
Heti challenge: Tanuljuk újra és gyakoroljuk a single tasking-ot (a multitasking helyett), és ezzel energizáljuk magunkat!
Te minek, kinek fogod ezen a héten egy órán át a teljes figyelmedet odaadni?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése