Ha az emberek úgy vezetnék a cégeiket, mint az otthoni életüket, akkor már rég csődbe mentek volna. Ezt a menedzsment guru Patrick Lencioni írta néhány évvel ezelőtt. 11 évvel tanácsadó cégének megalapítása után, felismerte, hogy a vezetői ismeretek és eszközök tudatos használata otthon még nagyon elmaradt a vállalati alkalmazástól.
Ezt a cikket akkor olvastam el, amikor a HVG múlt heti konferenciájára készültem. Ebben a témában adtam elő, és a kutatás közben meglepődve tapasztaltam, mily keveset írtak, kutattak ebben a témában. Mindenképpen megér egy blogbejegyzést a téma, így összegyűjtöttem néhány vezetői eszközt, amelyet otthon is alkalmazhatunk.
Hogy fontos-e az ügy, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Fortune 500 cégek 60%-a tart szülői oktatást dolgozóiknak, akik magasabb elköteleződést mutatnak és jobban tudnak fókuszálni munkájukra.
Jövőkép:
Ha változást akarunk elérni bármely szervezetben, érdemes a jövőkép és az értékek megalkotásával kezdeni. Ezt tehetjük házas- vagy élettársunkkal együtt, így még nagyobb ereje van. Az erős és tudatos jövőkép képes kihúzni a családtagokat és családokat a rövidtávú előnyök csábításából. Az értékek pedig a konfliktushelyzetekben lehetnek iránymutatóak, amikor a felek elvetették vagy elvetni készülnek a sulykot viselkedésükkel.
Megbeszélések
Heti vagy kétheti rendszerességgel érdemes tervezett családi megbeszéléseket tartani a családtagokkal. Mire használjuk? Vissza vagy előretekintésre legtipikusabban. Az agilis projekt menedzsmentből ismert gyors meetingek mintájára, 3-4 egyszerű kérdés megválaszolásával már nagy eredményeket érhetünk el.
1. Milyen egyéni, családi sikereink voltak az elmúlt héten?
2. Mit csinálnánk másképpen?
3. Milyen feladatok lesznek a jövő hétre?
4. Kinek milyen segítség kell ehhez?
Döntések
Miként hozzuk döntéseinket a családban? Gyakran oly módon, hogy döntéseink alternatív költségeit nem vesszük figyelembe. Gyermekünket a szomszéd hatására beíratjuk néptánc órára hetente kétszer, és emiatt csökkentjük a kisgyermekkorban oly fontos esti otthoni szabad együttlét idejét. Új autót veszünk egy hirtelen jött reklám ajánlat hatására, ahelyett, hogy a következő évben el tudjunk menni 3-4 alkalommal egy rövidebb kikapcsolódásra. Mit nyerünk és mit vesztünk el mint alternatív lehetőség?
Ide tartozik a hosszú táv és rövid táv kérdése is: mennyi időt töltünk például annak eldöntésével, hogy hová menjünk abban az évben nyaralni, és mennyit azzal, hogy váltsunk-e állást vagy nem? Ha nagyjából ugyanannyit, akkor nem tettünk különbséget a stratégiai, hosszú távú és a taktikai, rövid távú döntésünk között.
Jelenlét és együttlét
Csak akkor tudunk érdemben foglalkozni otthoni életünk tudatosabb menedzselésével, ha ott testileg-lelkileg jelen vagyunk. Egy átlag amerikai 36 percet tölt gyermekével egy hétköznapon, és 2 óra 20 percet a hétvégén. Ami még kritikusabbá teszi a helyzetet, az az, hogy az átlag szülő – kutatások szerint – ennek az időnek a 40-50%-át fejben máshol tölti. Emlékszem arra a felsővezetőre, aki egy képzésünkön csapott a fejéhez, amikor felismerte, hogy az elmúlt 15 évben leginkább testben volt otthon családjával, és ezen szeretett volna változtatni amennyit még lehet. A 21. század elején, amikor a munka és magánélet határai sokkal kevésbé élesek, még inkább meg kell tanulnunk átzsilipelni, azaz a munka üzemmódból átkapcsolni az otthoni üzemmódba, ami még nagyobb kihívás, ha éppenséggel otthon dolgoztunk aznap.
A jó hír az, hogy nem kell drámai átalakításokra gondolnunk. Egy kis befektetés a megfelelő helyen és időben, csodákat tud tenni, és csodás változásokat tud hozni azokkal, akiket legjobban szeretünk.
