LQ - Milyen a szerencse hányadosod?

Egy szerencsés vagy szerencsétlen történés alapvetően befolyásolhatja azt, amin évek óta dolgozunk cégünkben, vagy otthon. Évezredek óta bennünk van a kérdés, miként tudnánk tudatosan növelni a szerencsés történések számát életünkben. Rengeteg kísérlet történt erre az évezredek folyamán, szerencsetárgyak, bűvszavak és babonák betartása, hogy csak egy párat említsünk. Richard Wiseman, angol pszichológus a szerencse tényezőinek ment utána 10 éves kutatásában, amit Luck Projectnek nevezett el.


A Luck Project

Wiseman 400 jelentkezőt toborzott újsághirdetés nyomán, és vette életüket górcső alá.
2 ellentétes példa a jelentkezők közül: Jessica 32 éves és életét így írja le: „Van egy álomszerű állásom, 2 gyönyörű gyermekem, és egy nagyszerű srác a párom, akit egy vacsora partin váratlanul ismertem meg.”
Myra légiutaskísérő, akinek a gépével mindig történik valami, villámcsapás, kényszerleszállás, vagy hosszú, idegölő várakozás. Ugyanezek jellemzőek a párkapcsolataira, valahogy túl rövid a boldog felszállás, és gyors, brutális a leszállás.
Wiseman először összehasonlította a szerencsés és nem szerencsés jelentkezők személyiségstruktúráját a Big Five személyiség teszt 5 faktorának segítségével: extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás és nyitottság. Az ötből két faktoron nem talált szignifikáns eltérést, azonban a további hármon igen.
Mielőtt tovább olvasnál, tippeld meg melyik hármon talált eltérést a két csoport között.

Hol vannak tehát a különbségek? Extraverzió, érzelmi stabilitás és nyitottság. A szerencsés alanyok jóval magasabb extraverziót mutattak. Sokkal inkább keresik az új, érdekes emberek társaságát, az új, érdekes eseményeket, így sokkal nagyobb esélyük van belefutni egy szerencsés találkozásba, ami továbbviszi őket életükben. Nyitottabbak az újra, és érzelmileg stabilabbak, pl. a negatív események feldolgozásakor.

Szerencsés flótások?

Wiseman kutatásának és Luck Factor című könyvének legfontosabb üzenete, hogy a szerencse nem véletlenül következik be bizonyos emberekkel. A szerző itt nem a karma törvényére gondolt, sokkal inkább arra, amit a pszichológia evokatív (előidéző, kiváltó) interakciónak nevez, azaz, olyan viselkedésekre, amelyek a környezetből bizonyos reakciókat váltanak ki.

A szerző 4 alapelvet ír le, amelyet megfigyelhetünk a szerencsés embereknél, és aminek segítségével szerencséjüket konkrétan előidézik. A szerencsések

1. …következetesen találkoznak váratlan lehetőségekkel

A szerencsés emberek következetesen olyan lehetőségeket, találkozásokat vesznek észre, amelyek életüket előre lendítik. Egy kísérletben Wiseman preparált újságokat adott a résztvevőknek, akiknek meg kellett számolni az újságban található képek számát. A szerencsétlenebbeknek 2 percébe telt a számolás, míg a szerencséseknek csupán másodpercekbe. Miért? A szerencsések észrevették az újságban elrejtett nagybetűs hirdetést: „Állj le a számolással, 43 kép van az újságban.” Ezt a szerencsétlenebbek nem vették észre. Wiseman szerint ez a működés jellemző a szerencsétlen emberekre, miszerint túlságosan feszülten a feladatra koncentrálnak, és nem nézik a nagyobb képet. Te mi az, amit mostanában nem vettél észre?

2. …jobb döntéseket hoznak

A két csoport döntéshozatali mechanizmusainak összehasonlításánál a nagy különbség abban rejlett, hogy a szerencsés csapat tagjai sokkal inkább használták az intuíciójukat.
Legközelebbi személyes vagy üzleti döntésünknél próbáljuk ki a következőt: hozzuk meg a döntést, és kezdjük el leírni egy lapra, hogy miként nézne ki a döntés után a jövőbeli állapot. Amint leírjuk a jövőbeli állapotot, figyeljük magunkat, és azt, hogy mit érzünk közben. Milyen érzéseket generál bennünk?

3. …pozitív elvárásaik vannak a jövővel kapcsolatban

Wiseman azt találta, hogy ezek az emberek mind általánosságban, mind specifikus eseményeket illetően jóval pozitívabb kimeneteleket várnak el a jövőtől, és meg vannak győződve, hogy ezek be is fognak következni.
Legtöbben a jövővel kapcsolatos elvárásainkat arra alapozzuk, ami a múltban történt. A szerencsés emberek ezzel szemben, a múltban történt negatív eseményeket rövid életűnek és múlandónak tartják, és lerázzák magukról. A szerencsés emberek pozitív hiedelmeikkel kitartásra ösztönzik önmagukat céljaik elérése érdekében. Megengeded a holnapnak, hogy más legyen, mint a ma?

4. …rossz szerencséjüket jó szerencsévé alakítják

Egy negatív történés nyomán a kísérletekben – és az életben is – a szerencsések elképzelték, hogy még rosszabb is lehetett volna, és ettől máris jobban érezték magukat. Ezen felül, nem terjesztették ki a negatív történést életük más területeire és a jövőbe se. Ehelyett nagy reménnyel néztek a jövőbe, hogy szerencséjük folytatódni fog. Sőt, önmaguktól képesek voltak megkérdezni, hogy igazán számít-e az a történés.
Mérei Ferencet, a múlt század egyik legnagyobb magyar pszichológusát idézem: mennyivel megkönnyítenénk saját és mások életét, ha emlékeznénk arra az egyszerű szabályra, hogy nem kell mindig nyerni.
Voltaképpen, és ez már Marshall Goldsmith gondolata, a mindig nyerni akarás a sikerességünk első számú akadálya, mert elfelejtjük, melyek az igazán fontos helyzetek, ahol számít, hogy nyerjünk, és ezért érdemes energiát beletennünk, és melyek azok a helyzetek, ahol nem, és ezért érdemes elengedni őket.

Fogadd be életedbe azt, ami jönni akar, és engedd el azt, ami menni akar.

TED – az alkotó párbeszéd közege

Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni. Ez a TED szlogene. És tényleg. Az 1984-es, első TED konferencia óta olyan előadók beszéltek itt, terjesztésre érdemes gondolataikról, mint például Bill Clinton, Jane Goodall, Malcolm Gladwell, Al Gore, Gordon Brown, Richard Dawkins, Bill Gates, Larry Page és Sergey Brin (a Google alapítói).

5-6 évvel ezelőtt Mányai Csaba barátom, a TEDxDanubia egyik fő szervezője elkezdte terjeszteni a TED hírét szűk körben, emlékszem, beletelt egy időbe, amíg leesett nekünk, miről is szól ez a történet. Azóta ezt a nevet üzleti és más körökben „ismerni kell”. Ebben oroszlán része van a TEDx itthoni rendezvényeinek és annak a kis csapatnak, akiket kezdetben Csaba szervezett össze, határtalan és fertőző lelkesedésével. 2010 januárjában, az első rendezvényen már néhány százan voltunk, majd a következőkön egyre többen.

Most 3 év elteltével megkértem Csabát, mondjon egy pár szót arról, hogy mi fogta meg és inspirálta arra, hogy ezt a rendezvényt itthon is elterjessze, mit jelent számára a híres TED szellemiség (spirit of TED):
„Egyszer egy workshop során leültették a Lego és a Heinz Ketchup embereit, hogy fedezzék fel egymás világát, s találjanak ki valami újat, együtt, egymás történeteiből merítve. Az eredmény: egy különböző színű ketchup dobozokból összeállított csomag, melynek segítségével a Legohoz hasonló kreativitással lehet szendvicseket készíteni.

S noha ez csak egy apró, játékos példa, mindez egy meghatározó és fontos trendet jelképez: a kreativitás és az innováció forrását egyre inkább a határokon átívelő, multi- vagy interdiszciplináris párbeszédek jelentik. Az Apple a számítógépek és a kalligráfia találkozásából született, de mára egészen új tudományágak is fejlődtek ki így (pl. a biomimicry).

Tulajdonképpen elképzelhetetlen a 21. századi versenyképesség egy ilyen multidiszciplináris alkotó párbeszéd infrastruktúrája nélkül. S azt hiszem, a TED története, legalább részben pont egy ilyen infrastruktúra vagy platform létrehozásáról szól. Arról, hogy néha meg kell állnunk, ki kell lépnünk a mindennapok túlélésért folytatott mókuskerék jellegű küzdelmeiből, hogy körbenézzünk, inspirációt és új látásmódokat, ötleteket gyűjtsünk, melyek megtermékenyíthetik erőfeszítéseinket. Arról, hogy a fontos dolgok ne essenek mindig áldozatul a sürgőseknek. Hogy ne elégedjünk meg feltétlenül azzal, ahogy a dolgok vannak vagy „lenni szoktak”. Vagy ahogy még 1899-ben az MTA kezdeményezésére létrehozott, TED-et idéző szellemiségű Uránia Tudományos Színház credo-jában szerepelt:

“Az Uránia-színház olyan hely akar lenni, ahol a tudós oktatja, a művész gyönyörködteti, az író nemesíti embertársait, és mindhárman az összetartozandóság érzetét nevelik. Nem elégszik meg többé azzal, hogy a csillagászati és természettudományi ismereteket terjessze. A magyar Uránia felöleli a tudás minden körét, az ismeretek minden ágát, hogy belopja a tudást a szívekbe és az elmékbe a gyönyörködtetés eszközeivel! Mert a lélek ismerete azt követeli, hogy a tudás szépségeit ne mellőzzük el, hanem épp ellenkezőleg, aknázzuk ki, hogy így igazi érdeklődést, ennek révén IGAZ ISMERETEKET terjeszthessünk! Hiszen a tudományokban való elmélyedés helyett az Urániának csak az lehet a feladata, hogy az igazságok iránt érdeklődést keltsen. Ahol az érdeklődés felébredt, maga-magától fejlődik tovább az elmélyedésre való törekvés.”

Ma, amikor hazai közéletben egyre kevesebb az igazán alkotó párbeszéd, egy TED rendezvényre már csak azért is érdemes kilátogatni, mert a szünetekben is rendkívül inspiráló beszélgetésekre számíthatnak a résztvevők. Ezt úgy érik el, hogy azokat invitálják a rendezvényre, akik maguk is olyan inspirálóak és érdekesek, hogy előadók is lehetnének. Ezen felül, 3 témát láthatunk mindenkinek a nyakban lógó névkártyáján, amiről szeretné, hogy beszéljenek hozzá a többiek, pl. vizuális művészetek vagy jövőképalkotás. Efféle megközelítéssel alakul ki az említett TED szellemiség a rendezvényeken.

Ennek az alkotó légkörnek a jelentőségét sok vállalat is felismerte, pl. az Allstate Insurance innovációs szakértője, Linda Lampe bevezette a cégben a TED nézést kéthetente 12.30-kor, amelynek keretében több irodájukban vetítenek TED videókat, majd erről a jelenlévők tudnak beszélgetni is.

Végül nézzünk meg három videót, amelyek a TED előadások krémjébe tartoznak. 2012-ben a szervezők néhány videó megosztó statisztikái alapján összeállították a top 20 legnézettebb videót, amiből itt hármat ajánlok:
1.Sir Ken Robinson says schools kill creativity (2006): 13,409,417 megnézés
3. Pranav Mistry the thrilling potential of SixthSense (2009): 9,223,263 megnézés
14. Dan Gilbert Why are we happy? (2004): 4,269,082 megnézés.

És, ami a legszebb, hogy nem is kell mindehhez egy hivatalos TED rendezvény, csak egy projektor, 6-8 nyitott ember, idő és odafigyelés. Lehet, hogy ez utóbbi kettőt a legnehezebb megteremteni manapság?