TED – az alkotó párbeszéd közege

Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni. Ez a TED szlogene. És tényleg. Az 1984-es, első TED konferencia óta olyan előadók beszéltek itt, terjesztésre érdemes gondolataikról, mint például Bill Clinton, Jane Goodall, Malcolm Gladwell, Al Gore, Gordon Brown, Richard Dawkins, Bill Gates, Larry Page és Sergey Brin (a Google alapítói).

5-6 évvel ezelőtt Mányai Csaba barátom, a TEDxDanubia egyik fő szervezője elkezdte terjeszteni a TED hírét szűk körben, emlékszem, beletelt egy időbe, amíg leesett nekünk, miről is szól ez a történet. Azóta ezt a nevet üzleti és más körökben „ismerni kell”. Ebben oroszlán része van a TEDx itthoni rendezvényeinek és annak a kis csapatnak, akiket kezdetben Csaba szervezett össze, határtalan és fertőző lelkesedésével. 2010 januárjában, az első rendezvényen már néhány százan voltunk, majd a következőkön egyre többen.

Most 3 év elteltével megkértem Csabát, mondjon egy pár szót arról, hogy mi fogta meg és inspirálta arra, hogy ezt a rendezvényt itthon is elterjessze, mit jelent számára a híres TED szellemiség (spirit of TED):
„Egyszer egy workshop során leültették a Lego és a Heinz Ketchup embereit, hogy fedezzék fel egymás világát, s találjanak ki valami újat, együtt, egymás történeteiből merítve. Az eredmény: egy különböző színű ketchup dobozokból összeállított csomag, melynek segítségével a Legohoz hasonló kreativitással lehet szendvicseket készíteni.

S noha ez csak egy apró, játékos példa, mindez egy meghatározó és fontos trendet jelképez: a kreativitás és az innováció forrását egyre inkább a határokon átívelő, multi- vagy interdiszciplináris párbeszédek jelentik. Az Apple a számítógépek és a kalligráfia találkozásából született, de mára egészen új tudományágak is fejlődtek ki így (pl. a biomimicry).

Tulajdonképpen elképzelhetetlen a 21. századi versenyképesség egy ilyen multidiszciplináris alkotó párbeszéd infrastruktúrája nélkül. S azt hiszem, a TED története, legalább részben pont egy ilyen infrastruktúra vagy platform létrehozásáról szól. Arról, hogy néha meg kell állnunk, ki kell lépnünk a mindennapok túlélésért folytatott mókuskerék jellegű küzdelmeiből, hogy körbenézzünk, inspirációt és új látásmódokat, ötleteket gyűjtsünk, melyek megtermékenyíthetik erőfeszítéseinket. Arról, hogy a fontos dolgok ne essenek mindig áldozatul a sürgőseknek. Hogy ne elégedjünk meg feltétlenül azzal, ahogy a dolgok vannak vagy „lenni szoktak”. Vagy ahogy még 1899-ben az MTA kezdeményezésére létrehozott, TED-et idéző szellemiségű Uránia Tudományos Színház credo-jában szerepelt:

“Az Uránia-színház olyan hely akar lenni, ahol a tudós oktatja, a művész gyönyörködteti, az író nemesíti embertársait, és mindhárman az összetartozandóság érzetét nevelik. Nem elégszik meg többé azzal, hogy a csillagászati és természettudományi ismereteket terjessze. A magyar Uránia felöleli a tudás minden körét, az ismeretek minden ágát, hogy belopja a tudást a szívekbe és az elmékbe a gyönyörködtetés eszközeivel! Mert a lélek ismerete azt követeli, hogy a tudás szépségeit ne mellőzzük el, hanem épp ellenkezőleg, aknázzuk ki, hogy így igazi érdeklődést, ennek révén IGAZ ISMERETEKET terjeszthessünk! Hiszen a tudományokban való elmélyedés helyett az Urániának csak az lehet a feladata, hogy az igazságok iránt érdeklődést keltsen. Ahol az érdeklődés felébredt, maga-magától fejlődik tovább az elmélyedésre való törekvés.”

Ma, amikor hazai közéletben egyre kevesebb az igazán alkotó párbeszéd, egy TED rendezvényre már csak azért is érdemes kilátogatni, mert a szünetekben is rendkívül inspiráló beszélgetésekre számíthatnak a résztvevők. Ezt úgy érik el, hogy azokat invitálják a rendezvényre, akik maguk is olyan inspirálóak és érdekesek, hogy előadók is lehetnének. Ezen felül, 3 témát láthatunk mindenkinek a nyakban lógó névkártyáján, amiről szeretné, hogy beszéljenek hozzá a többiek, pl. vizuális művészetek vagy jövőképalkotás. Efféle megközelítéssel alakul ki az említett TED szellemiség a rendezvényeken.

Ennek az alkotó légkörnek a jelentőségét sok vállalat is felismerte, pl. az Allstate Insurance innovációs szakértője, Linda Lampe bevezette a cégben a TED nézést kéthetente 12.30-kor, amelynek keretében több irodájukban vetítenek TED videókat, majd erről a jelenlévők tudnak beszélgetni is.

Végül nézzünk meg három videót, amelyek a TED előadások krémjébe tartoznak. 2012-ben a szervezők néhány videó megosztó statisztikái alapján összeállították a top 20 legnézettebb videót, amiből itt hármat ajánlok:
1.Sir Ken Robinson says schools kill creativity (2006): 13,409,417 megnézés
3. Pranav Mistry the thrilling potential of SixthSense (2009): 9,223,263 megnézés
14. Dan Gilbert Why are we happy? (2004): 4,269,082 megnézés.

És, ami a legszebb, hogy nem is kell mindehhez egy hivatalos TED rendezvény, csak egy projektor, 6-8 nyitott ember, idő és odafigyelés. Lehet, hogy ez utóbbi kettőt a legnehezebb megteremteni manapság?