Zoref a crowdsourcing módszerét alkalmazta a probléma megoldására. A crowdsourcing szót először Jeff Howe használta 2006-ban a Wired magazinban. Egy olyan módszernek adott nevet, amelyet az emberiség több ezer éve használ. A crowdsourcing – meghatározása szerint – egy hagyományosan külső megbízott szakértő által elvégzett munka kiszervezése az emberek egy meghatározatlan, nagy létszámú csoportjának egy ‘nyílt meghívás’ formájában.
Egyik legkézenfekvőbb példája a választások, ahol a tömegek bölcsességét (vagy butaságát) használjuk egy kérdés megválaszolására. Egy másik ismert példa az Oxford English Dictionary, ahol az olvasókat kérték arra, hogy küldjenek szavakat, amelyeket szeretnének látni a szótárban. 6 millió javaslat érkezett 70 év alatt. Az élet azóta felgyorsult, a Wikipedián 2001-es születése óta 28 millió szócikk született nem fizetett szerzőktől, ebből 4 millió az angol nyelvű.
Kai Busman egy lelkipásztor, szintén a crowdsourcing módszerét használja vasárnapi miséi tartalmának összeállítására. Minden héten megkérdezi, miről szeretnék a hívek, hogy beszéljen azon a héten vasárnap. A mise közben pedig a hallgatók telefonjaikon keresztül jelezhetik, hogy világosak-e számukra az éppen elhangzottak. Amint sejthető, a templom tele van minden vasárnap.
Alkalmazhatjuk-e a módszert az üzleti életben? természetesen igen. A Threadless nevű pólógyártó cég, a weboldalán biztosítja a tervező szoftvert pontos instrukciókkal a vállalkozó kedvű és kreatív jelöltek számára, akik megtervezik a pólókat. Ezek közül a tömeg által megszavazott legsikeresebbeket le is gyártják, és a szerencsés tervező megkapja a neki járó alapösszeget, majd a folyamatosan befolyó továbbiakból, pl, ha a minta rákerül egy iPhone tartóra, egy bizonyos százalékot. Mik lehetnek azok a feltételek, amellyel a crowdsourcing sikerre vihető, mivel figyelmes tervezés és kivitelezés nélkül katasztrófa is lehet a vége.
Íme 6 alapelv:
1. A folyamat céljának meghatározása: A crowdsourcing sokféle célra használható, el kell döntenünk előtte mi a célunk. Egy komplex probléma megoldása (Innocentive), kreatív alkotás (Ad Hack), szavazás egy új termék kinézetéről (Mountain Dew) vagy egy projekt finanszírozása (Kickstarter)
2. Ígéretek és elvárások: ne alakítsunk ki irreális elvárásokat a tömegben, illetve tartsuk be ígéreteinket, pl. ha azt ígértük, hogy minden javaslatot bizonyos módon figyelembe veszünk, akkor tegyünk is úgy, mert különben hiteltelenítjük magunkat.
3. Akadályozzuk meg, hogy egy kis csoport túlságosan befolyásolja az eredményt. A megkérdezett tömeg sokszínűsége a fontos. Karim Lakhani, a Harvard Business School professzora azt találta kutatásában, hogy a bevont hozzájárulók ötleteinek sikeressége növekedett akkor, ha olyan területeken adtak ötleteket, amelyeken nem volt előzetes mély ismeretük.
4. Határozzuk meg a hozzászólások célját és kereteit. A Dell 2007-ben beindította az IdeaStorm nevű oldalát, amelyen keresztül várja a vevők javaslatait a készülő termékeikről, illetve a tesztfázisban lévő termékeket kiküldik a legnagyobb vevőiknek tesztelésre.
5. Inszentívek: válasszuk meg a helyes inszentíveket, amelyek motiválják a hozzájárulókat.
6. Moderálás: ha a tömeg beindul a véleményeivel különböző fórumokon, akkor legyünk készek azok felügyeletére és moderálására, vagy azok könnyen kontrollálhatatlanná válhatnak.
Ezekkel az alapelvekkel előhozhatjuk a crowdsourcing előnyeit az üzlet számára: terheléscsökkentés csúcsidőben, jobb eredmények elérése szélesebb körű tudás és tehetség bevonásával, olcsóbb, sőt ingyenes munkaerő bevonása, illetve a vevők-ügyfelek mobilizálása és bevonása kedvenc cégük életébe.
“A nagy elmék egyformán gondolkodnak, az okos elmék pedig együtt.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése